e romok közepén a sikító magány vállamra dől;

ólomnehéz levegővétel

Ezt most.

Életem talán legeseménydúsabb (több mint) egy hónapja volt ez, a lényeges történéseket viszont nem oszthatom meg, nem szeretném darabokra törni a rólam alkotott képet. De mégse terjesztek olyasmit ennek érdekében, ami ne lenne igaz, nem úgy mint egy bizonyos személy. Hogy lehet az, hogy valakinek ilyen orbitális hazugságokat is könnyen megbocsájtanak, csak azért mert külsőleg vonzó és állítólag értelmes? Nem értem. Talán sokan valóban nem jönnek rá, hogy három évet csak úgy huss, lefaragott a korából. De művészinek művészi ember, ez vitathatatlan.
Furcsán érzem magam. Annyi mindent akarok, de leginkább mégis belül változnék. Érteni szeretnék valamihez. A zongora egy bonyolult hangszer, elismerésre méltó ha szépen tudnak játszani rajta. Jó volna kevésbé befolyásolhatónak és naívnak lenni, és nem bízni ennyire az emberi jóságban, mivel eddig minden azt mutatja, hogy az bizony elég csekély. Viszont vannak még jók, én pedig vagyok olyan szerencsés, hogy megtaláltam Őket. Mondanám hogy angyalok, de Ádisnak ez minden bizonnyal nem nyerné el a tetszését :] Ezért lehetnének mondjuk tündérek. Így egy szavad sem lehet, a tündérek egy cseppet sem gonoszak.
Régesrég valakinek a tündérhercegnője voltam. Hogy telik az idő, és milyen könnyen eltűnnek mellőlem az emberek.. Szomorú.

2010.02.03. 08:28, chloé

Vissza a bloghoz

Szólj hozzá te is!

Súgó

5 hozzászólás

2010.02.19. 21:10

csakasemmi...hu

Nem azért annyi, mert bármit is akar a >kislányoktól<. De egy fiatal felnőttet már korántsem lehet bálványozni. Agyára ment az "I am famous". :D 20 felett ezen a szinten lenni leginkább sajnálatos. Ám nem is a sajnáltatás a célja: csak a hírnév megtartása, myVIP-celeb. A sajnáltatást megoldja msn-en.

2010.02.05. 16:32

chloé

Már hogy lenne gond? Ne butáskodj, Tőled bármikor szívesen fogadok bármilyen megnyilvánulást.
És, még így sem értem. Szerintem nem sajnálják őt, hiszen az emberek többsége nem is tudja az igazat, azt hiszik el, amit ő ír magáról. Inkább felnéznek rá, csodálják, mert olyasmit mutat magából (vagy takar el), ami nem az igazság, de tetszik másoknak. Végülis, egy intelligens(nek tűnő) művészlélek kinek ne lenne szimpatikus? Főleg hogy csak 19 éves (körül, alatt, fölött), még a kislányoknak is "elérhető", és ezáltal még inkább gyarapodik az egyébként sem kicsi rajongótábora. Látod, még Neked is megtetszett. Nincs mit sajnálni rajta..
Az angyalok mégis csak angyalok. Biztos nem azért maradtak meg jókként a köztudatban, mert olyan gonoszak. Legalábbis nem mind. Kell hogy legyen jó angyal is. Köszönöm, hogy írtál. Hiányzol.

Amazon, örülök hogy Te is itt vagy :] Már nagyon-nagyon rég beszéltünk.

2010.02.03. 20:40

amazon

még te is a pillangóm vagy, egyébként.

2010.02.03. 20:30

fekete tinta

Óh és még valami. Elfelejtettem megemlíteni, hogy nagyon szép lett az új kinézete az oldalnak. Ezt még kérlek vedd oda az előző bejegyzésemhez.

2010.02.03. 20:27

fekete tinta

Hozzászólnék, ha nem gond.

Azért bocsájtják meg Neki könnyen, mert sajnálják. Megértem, én ugyanígy voltam. Te tudod ezt a legjobban, hiszen Neked nyavalyogtam ez ügyben a legtöbbet.. Még egyszer, sajnálom. El kell ismernem, igazad volt Vele kapcsolatban. Továbbra is sajnálom Őt, de már művészi értékét sem látom. Bocsáss meg, hogy annyira hevesen védtem, Veled szemben..

És igen, a tündérek valahogy sokkal jobban tetszenek. És mennyivel szebbek lehetnek.. De soha nem fogom megérteni, hogy Te mi szépet és jót találtál az angyalokban.. Pedig jó lenne felfognom végre egyszer. A zongorás kijelentéseddel pedig egyet kell értenem.

Sajnálom, hogy írtam, de valahogy muszájnak éreztem.
xoxo.

17 és fél éves, mosolygós, könyvekben elmerülős, szemüveges - de túl hiú hordani, zenére elalvós, vágyakozós, koncertezős, alkoholizálásra hajlamos, ha ideges akkor cigizős, egyetemre készülős, könnyen megbántódós, szeretethiányos, szeretni akarós, halogatós, szép képeket és tájakat szeretős, vízpartra járós, néha féltékenykedős, gyümölcsöt evős, álmodozós, magyar és angol faktos, pókoktól és más rovaroktól félős, érzelmileg igen labilis, több embert különösen és őszintén szeretős.

sikító magány