hangulat: nyugodt    zene: jes - lovesong
Azt olvastam, tegyem fel a kérdést, hogy mit teszek annak érdekében, hogy jobban érezzem magam. A válasz: semmit. Egyáltalán semmit. Bámulom ahogy egyre csak növekszik a hó, ahogy hullanak azok a csöpp kis pelyhek, olvasok és néha simogatom a macskát, de semmi jelentőset nem teszek, ezektől nem leszek jobban. Csak úgy vagyok. Nincs is kedvem szinte semmihez, legszívesebben egész nap benn lennék a melegben, a szobámban; bekuporodnék az egyik fotelembe, és egy végtelen történetet olvasnék. Olyan idegesítő, hogy egyszer mindennek vége lesz. A meséknek, a barátságnak, a szerelemnek, a boldogságnak, a napfénynek. Mindennek, ami nekem fontos. Jó lenne, ha végtelen volna és örökké tartó.
Furcsa hogy valaki milyen tökéletesen tudja mit érzek, annak ellenére, hogy szinte alig ismer. Valóban hiányzik egy olyan ember az életemből, aki se nem barát, se nem szerelem, de bármit elmondhatok Neki, az egyszerű hétköznapoktól kezdve a legtitkosabb vágyakig, és Ő nem ítélne el értük. Újra találnom kell egy ilyen embert.
Néha olyan szívesen meghalnék vagy csak elaludnék sok-sok évre, de bevallom, nagyon hiányozna ez az élet. És betartom az ígéretem; boldog leszek. Csak sajnálom, hogy nem Veled.