Azon gondolkodtam, hogy ezen a héten tulajdonképpen még semmit nem tanultam. Hétfőn ugye nem voltam bent, mára nem tudtam mit, holnap... lesz matek, arra kellene. A tanárnő kitalálta, hogy a feladatok egy részét emailben küldi el, de nagyon úgy tűnik hogy megfeledkezett róla. (Francba, épp most kaptam meg...) Még két és fél nap, ennyit muszáj lesz kibírni. Mást úgyse nagyon tehetek, de olyan lassan telnek a napok, órák, percek. Szörnyű.
Ma az Állatfarm olvasgatása helyett (egyébként nagyon bosszantó könyv, de az a rész tetszett, mikor a tanyán lerészegedtek a malacok) inkább fényképeztem, mert néha azt is kell. De rég írtam ilyen "fogmosós" bejegyzést, nem mintha bánnám. (Gwyneira néha olyan kis vicces. :D Úgy aludt, hogy a feje lefelé lógott, elröhögtem magam mikor megláttam, ő felkapta a fejét, én pedig egy simogatással belefojtottam szegénykébe a nyávogást. Viszont az ő hasa is gyanúsan kerekedik...)

 
Mindig is tiszta fekete szemeket akartam.